Olvasói kérdések

Gerő, kösz a kérdéseket, a megjegyzések rovat helyett itt válaszolok :-)

• ...jól is érzitek magatokat? Minden oké veletek?

Ez nem egyszerű kérdés... Mármint az első fele, mert az biztos, hogy minden oké velünk. A jól érezzük-e magunkat kevésbé fekete-fehér eldöntendő kérdés. Vannak dolgok, amiket szeretünk itt: az idő kellemes, a város szép, pazar partokkal, magas életszínvonallal, és úgy egyáltalán, hirtelen semmi negatív nem jut eszembe Sydney-ről. A munka most éppen abszolút semleges, nem élvezzük, de nem is vészes, és valamiből meg kell élni. A legnagyobb bökkenő, hogy túl messze van mindenki, aki számít nekünk, és ez néha beárnyékol minden mást. A másik probléma átvezet a következő kérdésre:

• Hogy megy az angol?

Boldogulunk, a jelenlegi állásainkhoz épp elegendő tudást már sikerült összeszedni, de ez minden. Én a magam részéről nagyon elégedetlen vagyok a „teljesítményemmel” e téren. Úgy tűnik, ezt mások másképp látják, de engem rettenetesen zavar, hogy közel sem tudom úgy kifejezni magam angolul, mint magyarul. Ezért nem is keresem a lehetőséget a kommunikációra sem a munkahelyen, sem azon kívül. Remélem, hogy e téren még javulni fog a helyzet a közeljövőben.

• Hajni, te mit fogsz Brisbane-ben csinálni? Van már valami állás?

Egyelőre nincs állás, de azt reméljük, hogy a mostanihoz hasonló munkát ott is gyorsan talál majd. Ha ez megvan, elkezd keresni mást, de az várhatóan nehezebb ügy lesz.

• Hajni, neked a nyelviskolát otthagyni nem problémás (pl. vízumügyben vagy pénz-bukó)?

Csak 5 hétre nevezett be a nyelviskolába, és annak már vége. Amúgy is pénzkidobás volt, jobban jártunk volna, ha elmegyünk helyette ejtőernyőzni vagy ilyesmi. Eddig egyikünk sem próbálkozott „esti” tanfolyammal, de most már tudjuk, hogy nem is érdemes. A diákok nagy többsége ide csak azért megy, hogy letudja a tanulóvízumhoz szükséges óraszámot, az angol tanulás senkit nem érdekel, így nem is hatékony. Persze az is lehet, hogy ez csak erre az egy iskolára igaz, de én azt mondanám, ha valaki angolt akar tanulni, akkor válasszon egy délelőtti kurzust. A vízum miatt Hajninak nem kell suliba járnia, mert az én vízumommal van itt, így gyakorlatilag azt csinál, amit akar, az a fő, hogy nekem legyen állásom.

• Milyen az élet anyagilag? Tudtok pénzt félrerakni? Ilyen értelemben is sikeres a kint lét?

Anyagilag minden OK. Annak ellenére, hogy Hajni részmunkaidős fizujának nagy része elmegy az otthoni lakásra, az én fizetésemből kényelmesen megélünk és félrerakni is tudok. Emellett épp a múlt héten kísértettek meg egy szabad szemmel is jól látható összegű fizetésemeléssel arra az esetre, ha meggondolnám magamat, és maradnék ennél a cégnél. „Szerencsére” már aláírtam a szerződést az új helyen, így nem nagyon kellett gondolkoznom rajta, de amellett, hogy mindig simogatja a lelkemet, mikor ezt a reakciót váltja ki a felmondásom, azt is mutatja, hogy van még tér a növekedésre.

• Tényleg haza akartok jönni 18 hónap után?

Most azt gondoljuk, hogy igen, mégpedig maximum 18 hónap után. Persze lehet, hogy nehéz lesz az úszómedencés apartmanházból visszamenni panelba lakni, az ittenihez képest kevés pénzért dolgozni, lenyomódni a magyar „viszonyoktól” és hangulattól, de mégis, szerintem hazamegyünk. Az okokat lásd fentebb...

• A japán cunami ott nem okozott gondot?

Nem, idáig nem ért el. Az észak-keleti partokra ugyan „szokatlan hullámzást” jeleztek előre, de azt hiszem, abból sem lett semmi.