Vízumgyötrelmek

Naigen, a vízum... Az nincs. Remélem, hogy csak egyelőre, és egyszercsak (még épp időben) megkapom végre. 2007-ben turistavízummal mentem ki, azzal nincs sok macera, be kell fizetni a megfelelő összeget az ausztrál állam kasszájába, néhány dokumentummal alátámasztani, hogy van elég pénzed, arra, hogy eltölts némi időt az országban és ennyi. Gyorsan és fájdalommentesen elintéződött, de ezzel a típussal max 3 hónapig lehet maradni és semmiféle munkát nem lehet vállalni.
2009/2010 telén tanulóvízummal mentünk, ez már egy fokkal drágább és bonyolultabb, de még mindig nem vészes. A turistavízumhoz szükséges dokumentumokon túl be kell iratkozni minimum 12 hétre egy iskolába, illetve tanuló-biztosítást kell kötni. Ezzel a vízummal már dolgozni is lehet, maximum heti 20 órában. Ez persze semmi komolyra nem elég, de lehet vele javítani az utazás amúgy borzalmas pénzügyi egyenlegét.
Ezúttal komolyabban játszunk, a megcélzott vízum a 457-es "Long term business visa". Ennek elnyeréséhez az kell, hogy legyen egy cég, aki "szponzorál", vagyis benyújtja a bevándorlási hivatalhoz, hogy téged "jelöl" erre a vízumra ("nomination"). Ezután -a jelöléshez kapcsolódó azonosító birtokában- neked is be kell nyújtanod az vízumigénylést a hivatal internetes portálján. Ezen vízum birtokában maximum 4 évig lehet Ausztráliában dolgozni (hosszabbítható), és ugyanazok a munkavállalói jogok illetnek meg, mint az állampolgárokat. Ha elveszíted az állásod, csak akkor maradhatsz, ha találsz egy másik szponzort, különben ugrik a vízum és jöhetsz is haza. 2 év munkaviszony után be lehet nyújtani az állampolgársági kérelmet és (állítólag) jó eséllyel meg is lehet kapni azt.
Valami megmagyarázhatatlan csoda folytán engem egy ausztrál cég augusztusban jelölt erre a vízumra, ezért azt gondoltam, hogy sínen vagyok, és megyek, lesz ami lesz. Eredetileg nagy naívan szeptember végére szerveztem az indulást, de aztán a vízum csak nem akart megjönni, és egyrészt kénytelen voltam halasztani a dolgot, másrészt tüzetesebben utánanézni, mit is várhatok. Mint kiderült, kishazánk elhanyagolható mérete és (bármilyen mutató vagy szempont szerinti) súlya ellenére "magas kockázatú" országnak számít az Ausztrál Bevándorlási Hivatal szerint, és egy ilyen rettenetesen veszélyes ország állampolgáraként akár 3 hónapot is várhatok, mire jól megrágják és elbírálják kérelmemet. Arra nem sikerült rájönnöm, hogy miért tartják Magyarországot kockázatosnak, nem hinném, hogy magasan kvalifikált munkaerő-hordáink lóról hátrafelé nyilazva egyszercsak meglepetésszerűen elözönlenék az ausztrál outback-et és munkaerőpiacot, kiszorítva onnan az összes indiai taxisofőrt, brazil takarítót és kínai vendéglátóst, de ez van, nincs mit tenni, várni kell. Persze a végtelenségig ez nem megy (sőt), úgyhogy elkezdek álláshirdetéseket nézegetni itthon is...